Számvéber Norbert: Páncélosok Magyarország északkeleti részén, 1944–1945

Írta: Ratio Műhely, 2024. 12. 19.

Az epizódban Számvéber Norbert legújabb könyvéről beszélgetünk, amely a második világháborús magyarországi páncéloshadviselés kevéssé ismert fejezetét tárja fel: az 1944–1945 folyamán Kárpátalján és a Felvidék keleti részén zajló harcokat. Noha ezek a régiók kisebb szerepet kaptak a korszak páncélos összecsapásaiban, a harcok hevessége és a védekezés különleges stratégiái számos érdekes részletet tartogatnak. A könyv elsőként mutatja be az érintett térségek védelmi terepszakaszainak – a Hunyadi-állás, Szent László-állás, és Árpád-vonalak – szerepét a páncélos támadások visszaverésében, valamint a harcoló felek páncélozott harcjárműveinek tevékenységét. Számvéber alapos kutatómunkája révén, amely levéltári és másodlagos forrásokat egyaránt felhasznál, átfogó képet kapunk az északkeleti harctér eseményeiről. A kötet külön érdekessége a közel negyven korabeli térkép, harcvázlat és hadrendi ábra, amelyek vizuálisan is segítenek megérteni a hadműveleteket. Tartsatok velünk, ha érdekel, milyen meglepetéseket tartogat ez a kevéssé ismert történelmi epizód, hogyan befolyásolták a harcok kimenetelét a páncélozott harcjárművek, és milyen titkokat rejtettek a korabeli védelmi állások! Az epizódban mélyebben belemerülünk a páncéloshadviselés részleteibe és a magyarországi hadszíntér keleti régiójának különleges történetébe.

Hasonló bejegyzések

Youtube thumbnail szecsenyi andras
Egyéb

Szécsényi András: Csereláger – Ratio Podcast

🎥 Csereláger - Magyar zsidó deportáltak Bergen-Belsenben és azon túl (1944-1945) | Szécsényi András – Ratio Műhely

Írta: Ratio Műhely, 2025. 10. 14.
Youtube thumbnail juhasz
Egyéb, Egyetemes történelem

Srebrenica 1995: Hogyan történhetett meg? | Ratio Podcast | Juhász József

1995 nyarán, a boszniai háború egyik legsúlyosabb epizódjaként, a boszniai szerb erők elfoglalták az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított Srebrenicát. A következő napokban több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg – ez volt a második világháború utáni Európa legsúlyosabb népirtása. A srebrenicai mészárlás 30. évfordulója alkalmából vendégünk Juhász József történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora volt. Az epizódban részletesen bemutatjuk a srebrenicai népirtás hátterét, lefolyását és azt, hogy 30 év távlatából mi mondható el az 1995 júliusi eseményekről. A beszélgetés során szó lesz: – a boszniai háború dinamikájáról és a boszniai szerbek, valamint bosnyákok közti konfliktus kialakulásáról, – az ENSZ szerepéről és Srebrenica védett övezetté nyilvánításáról, – valamint a város 1995-ös elfoglalásáról, a bosnyák férfiak és fiúk elkülönítéséről és a tömeges kivégzésekről. Az epizódban Juhász József Nyugat-Balkán rendhagyó története című könyvéről is, amely a térség 20. és 21. századi történetének szélesebb összefüggéseit mutatja be. A kötet olyan témákat érint, mint a megkésett nemzetté válás folyamata, a multietnikus államiság kihívásai, a nacionalizmus térnyerése, az államszocializmus öröksége, valamint a kisállamok és nagyhatalmak viszonyrendszere a versailles-i, jaltai és poszt-jaltai korszakokban.

Írta: Ratio Műhely, 2025. 07. 29.
Olasz maffia 1
Egyéb

Andreides Gábor: Az olasz maffia a 20. század második felében – Ratio Podcast

Aligha akad olyan, akinek be kellene mutatni a Keresztapát, a Nagymenőket vagy A sebhelyesarcút – a maffia világa elsősorban a filmvásznon keresztül vált ismertté számunkra. De vajon mennyire tükrözik ezek az alkotások a valóságot? Legújabb adásunkban arra vállalkoztunk, hogy közelebbről is megvizsgáljuk az olasz maffiát a 20. században: hogyan működött, milyen elvek mentén szerveződött, és melyek voltak legfontosabb jellemzői. Vendégünk Andreides Gábor volt, akivel többek között arról is beszélgettünk, milyen szerepet játszott a vallás a maffia életében, hogyan fonódott össze a szervezet a politikával, és mit is jelent valójában a Cosa Nostra. Az adásban ezekre, és sok más izgalmas kérdésre is választ kaphattok. Tartsatok velünk!

Írta: Ratio Műhely, 2025. 07. 12.
Image
Egyéb, Magyar történelem

Könnyű harckocsik a magyar királyi Honvédség szolgálatában – 1. rész

A huszadik század nagy első világháborús összecsapásai bebizonyították, hogy a harckocsik jelenléte a csatatereken alapvető taktikai előnyt biztosít a hadviselő felek számára. A páncélos járművek képesek voltak áttörni a statikus védelmi rendszereket, így meghatározó szerepet kaptak a modern hadviselésben. A győztes hatalmak ennek megfelelően olyan békefeltételeket szabtak a legyőzött államok számára, amelyek közé tartozott a páncélozott harceszközök teljes tiltása is.

Írta: Gyula Tolnai, 2025. 05. 29.

A weboldalunk sütiket (cookie) alkalmaz a jobb felhasználói élmény érdekében.

További információ: Süti tájékoztató

Összes elfogadásas